Csökkent a folyó fizetési mérleg többlete: 197 millió euróra mérséklődött a folyó fizetési mérleg többlete a tavalyi utolsó negyedévben az egy évvel korábbi 897 millió euróról. A tőkemérleg többlete 431 millió euró volt, így a negyedik negyedévben a külfölddel szembeni finanszírozási képesség 628 millió euró, szezonálisan kiigazítva a GDP 1,8 százaléka volt. Az árumérleg többlete 1,97 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbi 2,265 milliárd euróról, mivel a megugró belső kereslet miatt az import gyorsabban nőtt az exportnál. A szolgáltatások többlete 1,775 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 1,5 milliárdról – közölte Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Árumérleg, exportkapacitások

Mint mondta, az elsődleges jövedelmek hiánya 1,442 milliárd euróra nőtt az egy évvel ezelőtti 914 millió euróról, míg a másodlagos jövedelmek hiánya 326 millió euróra csökkent 454 millióról. A tavalyi évben 3,6 milliárd euróra csökkent a  folyó fizetési mérleg többlete az egy évvel korábbi 6,87 milliárdról, azaz a GDP 2,9 százalékra az azt megelőző hat százalékról. Ezzel szemben a tőkemérleg 1,5 milliárd euró többletet mutatott az egy évvel korábbi minimális hiány helyett, így a külső finanszírozási képesség 5,1 milliárd euróra csökkent a 2016-os 6,82 milliárd euróról, azaz a GDP 4,1 százalékára a korábbi hat százalékról.

Suppan szerint a következő években kissé tovább csökkenhet az árumérleg többlete, mivel a robusztus belső keresletet némileg ellensúlyozza a kedvező külső kereslet és új exportkapacitások üzembe helyezése, bár a külső keresletre kockázatot jelenthet a vám- és kereskedelmi háború esetleges kiterjedése, bár az eddig bejelentett intézkedések egyelőre legfeljebb elhanyagolható módon befolyásolják a globális kereskedelmet és a világgazdasági kilátásokat. A tőkemérleg ugyanakkor az uniós átutalások növekedése miatt érdemben javulhat, így a külső finanszírozási képesség ismét megközelítheti a kilencmilliárd eurót, azaz a GDP 6-7 százalék között alakulhat.

 

Kedvező adatok

Kifejezetten kedvező, hogy a bruttó külső adósság 74, a nettó 16,1 milliárd euróra csökkent az egy évvel  korábbi 78,1, illetve 21,8 milliárd euróról, így a bruttó külső adósság a GDP 60 százaléka, a nettó 13,1 százaléka volt. A külső adósság csökkenése kifejezetten látványos 2009-hez képest, amikor a bruttó külső adósság a GDP 117,8 százaléka, a nettó külső adósság a GDP 60,5 százaléka volt.

A tulajdonosi hitelekkel számolva a bruttó külső adósság 103,5 milliárd euróra csökkent a 2010-ben mért 140,5 milliárdról, azaz a GDP 83,8 százalékára a GDP 149,5 százalékáról, míg így számolva a nettó külső adósság 14,7 milliárd euróra csökkent a kilenc évvel korábbi 61 milliárd euróról, azaz már alig haladja meg a GDP 13 százalékát.

Nettó külső hitelező

Mivel a következő években a külső finanszírozási képesség megközelítheti a kilencmilliárd eurót, a nettó külső adósság 2019-ben megszűnhet, az ország pedig nettó külső hitelezővé válhat, így a hazai pénzpiac a világ legstabilabb pénzpiacai közé tartozhat, a külső sérülékenység meredeken csökkenhet, a kockázati megítélés és a hitelbesorolás pedig több fokozattal is javulhat a következő években.