Egyre nagyobb teret nyernek Magyarországon az elektronikus fizetési megoldások: múlt év január-szeptembere között több mint 3100 milliárd forintra rúgott a kártyás vásárlások összértéke, ami 26 százalékos emelkedést jelent 2016 azonos időszakához képest. A készpénzmentes fizetések főszereplői a bankkártyák, amelyek száma a legfrissebb hivatalos adatok szerint 2017. szeptember végén meghaladta a kilencmilliót, ami 2016 végéhez képest egy százalékos növekedést, egyben 2010 óta csúcsot jelent. Ezen belül a betéti kártyák száma két százalékkal megközelítőleg 7,8 millióra nőtt, míg a hitelkártyáké két százalékkal 1,3 millióra csökkent – derül ki a BankRáció.hu összeállításából. Jelentősen, 13 százalékkal 6,3 millióra nőtt az érintéses bankkártyák száma a piacon, amelyekkel fizikai kontaktus nélkül is lehet gyorsan, egyszerűen fizetni.

Vigyázni kell

„Érdemes a bankkártyákat minél többször használni készpénz helyett, mivel hozzájárulhatnak a jelentős költséget jelentő készpénzforgalom visszaszorításában. A jelenlegi trendek ebből a szempontból kedvezőek, és a bankkártyás forgalom várhatóan tovább emelkedik az érintéses kártyák számának növekedése és az okostelefonos, virtuális kártyákkal történő fizetések térnyerése miatt” – mondta Trencsán Erika, a portál szakértője. Szerinte a hitelkártyák számának visszaesésében szerepet játszhat, hogy ezeknél nagyon magas lehet a kamat, ha az érintettek nem fizetik vissza a bank által meghatározott időben az adott összeget.

Egy-egy hitelkártyánál jellemzően 45 napig lehet ingyen használni a bank pénzét, de a határidő után nagyon magas, közel negyven százalékos lehet a kamat. Ez azt jelenti, hogy ha a hitelkártyán 50-100 ezer forintos tartozás felhalmozódik, akkor annak az éves kamata 20-40 ezer forint lehet.

Bővebben a témáról itt olvashat.